Csak Németországban 17,2 milliárd euróra rúg a fogászati kezelésekre fordított kiadás évente. Az International Journal of Dental Research szaklapban publikált tanulmány elkészítéséhez a Martin Luther Egyetem, a BRAIN AG, valamint a német Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) fogott össze.
Reprezentatív adatok gyűjtése révén a szakértők felmérték a fogszuvasodás, az ínygyulladás és a fogveszteség mértékét a lakosság körében, majd az ehhez kapcsolódó fogászati kiadásokat illetve a lakosság cukorfogyasztási adatait vizsgálták. A kutatáshoz összesen 168 ország 2010-es statisztikai adatait használták.
Az adatok alapján a szakértők felmérték a túlzott cukorfogyasztással összefüggésbe hozható kiadások megoszlását. A háztartásokban sütéshez és főzéshez használt kristálycukor mellett a vizsgálatba bekerültek az olyan rejtett cukorforrások is, mint a kész élelmiszerek, az üdítőitalok, a ketchup, a jégkrém, a gyorsfagyasztott élelmiszerek, a kenyér, a sütemények és a péksütemények.
„Az adatok egyértelmű összefüggést mutatnak a cukorfogyasztás és a fogszuvasodás, ínygyulladás, fogveszteség előfordulása között” – mondja a Martin Luther Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, Dr. Toni Meier.
„Minden fejenként elfogyasztott napi 25 grammnyi cukor – ami durván nyolc kockacukornak vagy egy pohár cukrozott limonádénak felel meg – évente 75 euró/fővel emeli meg a fogászati kezelésekre fordított kiadásokat a magas jövedelemmel rendelkező országokban.”
Németországban az átlagos napi cukorfogyasztás 90-110 gramm fejenként, a fogászati kezelésekre fordított összeg pedig 210 euró/fő évente. Más magas jövedelmű országokban sem jobb a helyzet; Svájcban 300 euró/fő, Dániában 178 euró/fő, az Egyesült Államokban pedig 138 euró/fő kiadással lehet számolni évente.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt cukorfogyasztás mennyisége mindössze 50 gramm naponta, ami csak Németországban a becslések szerint 150 euró/főre csökkentené az éves fogászati kiadásokat, éves szinten kb. 12 milliárd euró megtakarítást eredményezve.
Mivel a szupermarketekben kapható feldolgozott termékek nagy része igen nagy mennyiségű cukrot tartalmaz, nehéz a dolga annak, aki szeretné betartani a WHO által javasolt értékeket.
A cukorfogyasztás által indukált fogászati megbetegedések számában Guatemala, Mauritánia és Mexikó vezet. „Az olyan újonnan iparosodott országok, mint India, Brazília, Mexikó vagy Pakisztán és Egyiptom megakadályozhatná a fogászati megbetegedések és a rájuk fordított pénz elburjánzását, ha idejében bevezetnék a megfelelő egészségügyi és táplálkozási intézkedéseket” – mondja a tanulmány társszerzője, Gabriele Stangl professzor.
Egészségügyi óvintézkedést jelentenek a lakosság körében terjesztett edukációs kampányok illetve a magas kalóriatartalmú élelmiszerek megadóztatása. Mexikóban 2014-ben vezették be a cukoradót, ami már az első évben sikereket hozott: a cukorral édesített üdítőitalok fogyasztása 5 százalékkal csökkent, majd a második évre ez a szám elérte a 10 százalékot.
Magyarországon 2011 szeptemberében lépett életbe a népegészségügyi termékadó néven ismert, a magas só- és cukortartalmú valamint a bizonyítottan egészségkárosító alapanyagokat tartalmazó élelmiszerekre kivetett adó.
A 2015-ös hazai Egészségjelentés szerint az intézkedés több szempontból is sikeres, egyrészt visszaszorította az egészségkárosító hatású élelmiszerek kínálatát és fogyasztását, másrészt a gyártók tömegesen cserélték le a káros összetevőket vagy legalábbis csökkentették azok mértékét. Az adó bevezetésének hatására hazánkban az érintett termékek átlagára 29 százalékkal nőtt, míg forgalmuk 27 százalékkal csökkent.