A fogászatnak a legrégebbi szakterülete a fogszabályzás. Az 1900-as években került megalapításra az első fogszabályzási iskola, amelyet Edward H. Angle-nak köszönhetünk.  A fogszabályzás alatt az alaki rendellenességek és a fogazat helyzeti diagnosztizálását értjük, amellyel egyben a megelőzés és javítás is párosul. Tehát a fogazat normális fejlődését biztosítja, valamint az akadályokat elhárítja, ezáltal egy normális formát, és megfelelő funkciót alakít ki a beteg számára. A fogszabályzást különböző kezelési módszerek alkalmazásával érik el, amelyek a következők lehetnek:

– Megelőző fogszabályzás: megelőzi a rendellenességek kialakulását vagy csökkentő módszereket alkalmaz
– Fogszabályzó készülékeket alkalmaz
– Izomgyakorlatokat alkalmaz
– A fogszabályzó készülék és a sebészeti beavatkozások együttes igénybe vételével segít

A fogszabályzás kezelési idejét több tényező is befolyásolja, az állcsontoknak át kell épülniük, így a kezelés időtartama hosszú. Mely tényezők befolyásolják?

– Amennyiben időben, vagyis gyermekkorban felismerik, és egyidejűleg elkezdik a kezelését, rövidebb idő szükséges.
– Amennyiben együttműködik a beteg, betartja a legfontosabb előírásokat, szabályokat, egyszerűbb lesz a kezelés is.
– Kivehető fogszabályzó készülék esetében a kezelés hosszabb időt vesz igénybe, mint a rögzített készülék.
– Egy beteg gyermek esetében viszont hosszabb lehet a kezelés, ugyanis eleve a kezelésekre rosszabbul reagálnak.

Nemcsak a harapási rendellenességek szüntethetők meg, hanem megelőzhetőek a fog és szájbetegségek, a hajlamosabb fogak szuvasodása is. Amennyiben  harapási rendellenesség is fennáll, kialakulhat a fogak tartószerkezetének krónikus gyulladása, amely következtében meglazulnak a fogak, így a későbbiek folyamán kieshetnek..

Gyermekek esetében vegyes fogazati időszakban ajánlott a kivehető készülékek alkalmazása, hiszen a későbbiekben a csontfejlődés olyan stádiumba kerül, ahol a készülékek alkalmazása nem hozna eredményt.

Tehát összefoglalva: Fontos, hogy alul és felül szabályos fogívek legyenek, viszont kidőlt fogak, rések a fogak között ne legyenek. A szabályos fogívek úgy illeszkednek egymásra, hogy a felső metszőfogak az alsókra ráharapnak, és elfedik az első metszőfogak élét.

Hogy ne csak a felnőttek számára legyen pár hasznos tudnivaló a fogszabályzásról, a gyermekek fogszabályzásáról is írnék néhány mondatot: Gyermekek esetében a fogszabályzás legfontosabb célja, hogy optimális viszonyokat teremtsenek a fogorvosok a ki nem fejlődött fogazat, arc, és állcsontok számára. Továbbá megszűntessék a rossz szokások miatt kialakult harapási rendellenességeket. ezeket általában kivehető készülékekkel érik el, amelyet így csak éjszaka kell viselni, illetve ajánlott nappal is 1-2 óra viselés. A gyermekek számára minimális fém tartozékokkal készülnek ezek a fogszabályzó készülékek.

Emlékeztetőül: a korai beavatkozások előnyei:

– Az arc szimmetriáját kialakítja az állkapocsra gyakorolt hatással
– A ki nem bújt fogak számára fenn tartja a helyet
– A foghúzás elkerülését teszi lehetővé

A kiálló fogak könnyebben letörhetnek, valamint a keresztharapás rossz irányú növekedést és egyenetlen fogsort is okozhat. A nyelvlökéses nyelés és a beszédhiba a nyitott harapás miatt alakulhat ki. Mindezek megelőzhetőek a korai kezeléssel és fogszabályzási vizsgálattal. (A fogorvostól pedig nem szabad félni, hiszen csak jót akar mind a felnőttek, mind a gyermekek számára!)