Mi történt időszámításunk előtt?

A babilóniai ékírások, amelyek i.e. 2000 körül íródtak, arról számolnak be, hogy már akkoriban is ismerték a fogfájást, amelyet a fogszúnak tudtak be. Egyiptomban a múmiák fogazatán nagyon jól bebizonyították a fogágy betegség és a fogszuvasodás nyomait. Az akkoriban gyakran malomkövek között őrölt gabonából származó szennyezettség, valamint a táplálék állaga miatt az emberek fogai nagyon lekoptak, amik egy idő után begyulladtak. A babonák miatt a halottak kihullott fogait arany dróttal rögzítették, hogy az örökéletben ne kelljen fogak nélkül lenniük. A gyógykezelések alatt varázsigéket használtak, a töméseket kőporból, növényi magvakból és gyantákból állították elő.

Hogyan történt a görögöknél?

A görögök esetében a tapasztalatokra hagyatkoztak, a fogszuvasodást nem a férgeknek tulajdonították, hanem rájöttek, hogy a nyál és az élelem pusztítja a fogakat. Kiégették a szuvas fogakat, és csak a mozgó fogakat távolították el, azt is csak kézzel, fogót nem igazán használtak.

És Rómában?

A rómaiak az etruszkoknak köszönhetően fogpótlásokat is alkalmaztak. Gyakori volt az arany fogpótlás is, azonban a halottaknál kiszedték az aranyozott fogakat, ugyanis szigorúan tilos volt bárminemű arany tárgy helyezése a szeretett halott mellé. A fogorvosok használtak már fogókat és fúrókat, a fájdalomcsillapítására pedig ópiumot alkalmaztak.

A középkorban

A medicina fogorvosok igazából a borbélyok voltak, amely eltartott a 20. századig is. Az ínyben kilazult fogakat húzták csak ki, ameddig lehetett, elkerülték. A fogászati betegségek felé a XVIII. században sem mutattak különösebb érdeklődést. Egy pelikán névre hallgató fogóval húzták ki a rossz fogakat. Igazából a fogorvostudomány a XIX. században kezdett kibontakozni, amikor is a francia Fauchard lefektette az új foggyógyászat alapjait. 1825-ben végezték el az első amalgámtömést, egy londoni fogorvos, Murphy.

Horace Wells 1844-ben egy véletlen miatt jött rá a nevetőgáz fájdalomcsillapító hatására, amit egy kollégáján próbált ki. A kollégája nem érzett semmilyen fájdalmat.

Az első fúrógép, amelyet lábbal lehetett hajtani 1871-ben került az amerikai piacokra, amelyet nemsokára az elektromos fúrógép követett.

Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugarakat, amelynek köszönhetően 1896-ban egy fogorvos meghatározta betege gyulladt góc körvonalait a felvételen.

A XX. században rohamos fejlődésnek indult a fogászat, újabbnál újabb felfedezések kerültek terítékre, kevésbé fájdalmas kezelések technikák léptek elő. Napjainkban is egyre több olyan új eljárás jelenik meg, amely a beteg fájdalommentes kezelését ígéri.