A fogsorban utolsó, 8-as fogat nevezzük bölcsességfognak, amelyeket 3. nagyőrlőnek is neveznek. Azért nevezzük bölcsességfognak, mert ezek csak később nőnek ki, általában akkor, amikor az ember „felnőtté” válik, benő a feje lágya. Alakja, elhelyezkedése elég változatos, elég sok problémát okoznak. Gyakori az az eset is, amikor a bölcsességfog nem nő ki. Miért? Az emberek a civilizáció fejlődésével egyre kevesebbet rág, a rágás hiányában pedig a fogak a retencióban maradnak, nem nőnek ki. Az ősi egyiptomiak körében ritka volt az az esetben, amikor nem nőtt ki a bölcsességfog. Két esetet különböztetünk meg a ki nem növést követően, az egyik, amikor részlegesen nem nő ki a bölcsességfog, ezt nevezzük partialis retentiótnak. Amikor egyáltalán nem nő ki, ilyenkor a csontban vagy a nyálkahártya alatt marad, és ezt totalis retenitótnak nevezzük. A partialis retentió esetében a szájüreg összeköttetésben van a bölcsességfog koronájával, így a normálistól eltérően helyezkednek el. Ilyen esetben a bölcsességfog eltávolítása indokolt. Az eltávolításával heves fájdalmaktól és egyéb panaszoktól óvhatjuk meg magunkat.
Milyen problémák, panaszok jelenhetnek meg?
– Helyhiány miatt a bölcsességfogak a teljes fogazat torlódását eredményezheti, ilyenkor helyet csinálnak maguknak, úgy, hogy a teljes fogazatot a középvonal felé tolják. Amennyiben megtörténik a torlódás, az fogszabályzóval helyre állítható, de önmaguktól normális, szabályos pozícióba nem fognak kerülni. Amerikában nagyon sokan úgy gondolják, hogy a bölcsességfogakat a problémák jelentkezése előtt el kell távolítani. Európában inkább másképp állnak hozzá, a későbbiekben biztosan problémát okozó bölcsességfogakat távolítják csak el. Panoráma röntgenfelvételen a probléma felderítése viszonylag egyszerűen történik.
– Abban az esetben, ha a bölcsességfog nem nő ki az alsó állcsontban, neuralgiform, idegbántalom-szerű fájdalmakat idézhet elő. Mivel az állkapocsban futó idegekhez közel helyezkedik el, a nyomás miatt heves fájdalmat eredményezhet.
– Előfordul a bölcsességfog nem normális pozícióban való kinövése is, amikor az arc felé nő, így a kinövését követően az arc nyálkahártyáját irritálja, amely nagyon fájdalmas.
– A bölcsességfogak eltávolítása javasolt a fogszabályozás előtt, hiszen a bölcsességfog növekedése a kezelés tönkretételét eredményezheti.
– Abban az esetben, amikor a bölcsességfog előtörése részlegesen akadályozott, és nem tudja átszakítani a száj nyálkahártyáját, tehát nem tud előbújni, akkor egy tasak alakul ki a fog és az íny között. Abban az esetben, ha a tasakba ételmaradék, vagy kórokozó jut, heves fájdalommal, szájzárral, magas lázzal, bűzös lehelettel és gyulladással jár. Ilyenkor célszerű a bölcsességfog eltávolítása.
– A bölcsességfog kinövése önmagában is fájdalmat okoz, esetleg szájzárat eredményezhet. Ilyenkor érdemes eltávolítani a bölcsességfogat, hiszen csak abban az indokolt esetben érdemes megőrizni, ha segít a rágásban, valamint a páciens megfelelően tudja tisztítani.
– Amikor a bölcsességfog visszamarad, állcsontciszta alakulhat ki, amely a fogat körülvevő fogzacskóból ered. A ciszta súlyos gyulladást idézhet elő, valamint a növekedését követően az állkapocs eltörését is okozhatja.
Egy bölcsességfog eltávolítására akkor kerül sor, amikor rendellenes helyzetben nőnek ki, így az eltávolítás is nehézségekbe ütközik. A fog eltávolításához szükség van az őket körülvevő csont részleges fúrására, eltávolítására. Fontos szabály azonban, ha a bölcsességfog eltávolításának akadálya van, akkor nem szabad erőltetni annak kihúzását, mert súlyos következményeket okozhat.
Hétköznapi nyelven a csont eltávolítását vésésnek is nevezik, azonban ma már speciális csontmaró fúrókkal távolítják el.
Amint megtörtént az eltávolítás, javasolt antibiotikum szedése, amellyel megelőzhetjük a szájüregből a csontsebbe jutott baktériumok káros hatásait, hiszen a szájüreg sok baktériumot tartalmaz.
Az eltávolítás után célszerű hideg borogatást tenni a felületre, valamint többször fogat mosni. Jó hatása van a szájöblögető szereknek, amelyek a kórokozókat bizonyos fokig semlegesítik. A teljes gyógyulási idő a felső fogsorban 3-4 nap, az alsóban 5-6 nap is lehet. A varratokat általában 1 hét után távolítják el.