Biztos vagyok benne, hogy mindenki ismeri ezt a tömést, ugyanis az egyik legnépszerűbb tömés (volt). Azonban pontosan miből is áll össze, javasolt-e a cseréje?

Az amalgám a higanynak más fémekkel (elsősorban rézzel) alkotott hideg ötvözete. Szobahőmérsékleten a higany folyadék, azonban a fémporral összekeverve amalgámot kapunk, amely szobahőmérsékleten gyakorlatilag szilárd. Az amalgámot egyébként nem csak a fogászat területén használják, hanem a fényképészetben is, azonban jelen pillanatban természetesen a fogászati eljárásokról fogok írni.

A fogászati tömés során mind a mai napig alkalmazzák az amalgámot. Már az ókori Kínában is használták a higany és az ón ötvözetét. 1818-ban Louis Regnardbizulmot, ólmot, higanyt és ónt tartalmazó amalgámot állított elő, amelyet behelyezett a fogüregbe és beleolvasztotta. 1819-ben, egy évvel később Charles Bell a higanyt összekeverte ezüstdarabokkal, amellyel pasztát hozott létre. Ez az alakítható paszta fémötvözetté keményedett, és mindezek felismerését követően fogtömésekre használták. Mindennek két nagy előnye van: gyorsan elkészíthető, és az egyik legerősebb tömés, amelyek a nagy rágóerőknek is ellenállnak és nem oldódnak.

Azonban mindezek mellett hátrányai is vannak ennek az anyagnak, mégpedig, hogy egy minimális higany a szervezetbe juthat, ahol különböző tüneteket válthat ki. Például a higany és a réz, amely kijut az amalgámtömésekből, mérgezéses tüneteket is okozhat. A kutatási eredmények nem bizonyítják 100%-osan, hogy káros hatásai lennének a szervezetre, azonban néhány országban betiltották a használatát. (Ilyen például: Norvégia, Japán, Oroszország és Svédország). Németországban a terhes kismamáknak és a szülőképes nőknek, valamint a gyermekeknek tilos az amalgámtömés. A modern technológia fejlődésével újabb tömések jelennek meg, és fokozottan háttérbe kerül ez az anyag.

Mi a fogászati amalgám összetétele?

– 50% folyékony higany
– 50% fémpor (ezen belül is legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, 6% rezet, 2%cinket és 3% higany tartalmaz.

Új tömés esetében elsősorban esztétikus tömést alkalmaznak (az amalgámtömés nem esztétikus, szürkés-feketés-fehéres színű). Akkor van szükség a régi amalgám tömések cseréjére, amikor szuvasodás látható a tömés és a fog között. Egy idő után az amalgámtömések már nem zárnak olyan jól, tehát rés képződik a tömés és a fog között, így indulhat meg a szuvasodás. A tömés alatt megy végbe a szuvasodás, így egy ideig nem lehet észrevenni. Kezdetben érzékenység alakul ki, például egy édesség elfogyasztásakor, később pedig fogfájásként jelentkezik. Ezzel szemben az esztétikai fogtömések már úgy készülnek, hogy hozzá van ragasztva az üreg széléhez, így a fogszuvasodás nem alakulhat ki.

Továbbá higany a szájüregben különböző elváltozásokat is okozhat, ilyen például a színváltozás a fogakon, nyálkahártya-gyulladás, fémes íz érzése, fogíny elszíneződés stb. Továbbá a fém tömés a hő hatására kitágulhat, hideg hatására pedig összehúzódhat.

Mikor kell amalgámtömést cserélni?

– Hidegre, melegre fájdalommal reagál
– A felszíne fekete, lyukacsos és rücskös
– Fémes íz érzékelése
– Esztétikailag zavaró

Régebben az amalgámtöméseket mozsárba keverték össze, azonban aki a rendelőben tartózkodott könnyen belélegezhette, vagy akár rájuk is kerülhetett. Manapság azonban mindezeket gépek kezelik, így ilyen veszély már nincs. Az anyag előállításának költsége és az amalgám tartóssága igen kedvező. Magánrendelőkben ezek a tömések napjainkban nem igazán vannak, inkább az amalgámtömések cseréjét preferálják.